Beton – Szilárdság
A CSFM-ben a szilárdsági számításokhoz alkalmazott betonmodell a parabola-plasztikus feszültség-alakváltozás diagramon alapul. A húzószilárdság elhanyagolt, ahogyan a klasszikus vasbeton tervezésben is.

A CSFM IDEA StatiCa Detail-ban történő implementációja nem vesz figyelembe explicit törési kritériumot az alakváltozások tekintetében a nyomott betonra (azaz a csúcsfeszültség elérése után egy plasztikus ágat vesz figyelembe εc0 maximális értékkel 5%-ban, míg az AS 3600 Cl. 8.3.1 pontja 0,3%-nál kisebb határalakváltozást feltételez). Ez az egyszerűsítés nem teszi lehetővé a nyomásban tönkremenő szerkezetek alakváltozási kapacitásának ellenőrzését. Azonban a szilárdság megfelelően előrejelezhető, ha a repedt beton tényezője (kc2, amelyet a (Fig. 77) definiál) mellett figyelembe vesszük a beton ridegségének növekedését szilárdságának emelkedésével, a csökkentő tényező segítségével, amelyet a fib Model Code 2010 a következőképpen határoz meg:
ahol:
α2 a beton nyomószilárdságának csökkentő tényezője, amelyet az AS 3600 Cl. 8.3.1 pontja definiál
Parabola-téglalap feszültség-alakváltozás diagram használatakor szükséges a maximális nyomófeszültséget ezzel a tényezővel csökkenteni. Ez átlagolja a feszültségeloszlást a nyomott zónában úgy, hogy az eredményül kapott nyomószilárdság kisebb vagy egyenlő legyen, mint a csökkenő plasztikus ágú feszültség-alakváltozás diagrammal számított nyomószilárdság. Hasonló megközelítést definiál a Téglalap alakú feszültségtömb a 8.1.3. fejezetben.
Φs a beton feszültségcsökkentő tényezője. Az alapértelmezett érték az AS 3600 2.2.3. táblázata szerint van beállítva.
β a keresztirányú repedések jelenléte miatti csökkentő tényező (a jelen szövegben kc2-ként is hivatkozva)
f'c a beton hengerszilárdsága (MPa-ban, a definíciójához).
β egy csökkentő tényező, amely ugyanazokon az alapelveken alapul, mint a 2.2.3. fejezetben definiált effektív nyomószilárdsági tényező. Az e tényező meghatározásához felhasznált szakirodalom (az AS3600 szabvány kontextusában is) az AS3600:2018 Sup 1:2022 CL. C2.2.3 pontjában található.
Beton – Használhatóság
A használhatósági vizsgálat a szilárdsági analízishez használt konstitutív modellek bizonyos egyszerűsítéseit tartalmazza. A nyomott beton feszültség-alakváltozás görbéjének plasztikus ága el van hanyagolva, míg a rugalmas ág lineáris és végtelen. A nyomási lágyulási törvény nincs figyelembe véve. Ezek az egyszerűsítések javítják a numerikus stabilitást és a számítási sebességet, és nem csökkentik a megoldás általánosságát, amíg a használhatósági határállapotban az eredő anyagfeszültség-korlátok jól a folyáshatár alatt maradnak (az AS3600 által megkövetelt módon). Ezért a használhatósághoz alkalmazott egyszerűsített modellek csak akkor érvényesek, ha minden ellenőrzési követelmény teljesül.

Hosszú távú hatások
A használhatósági analízisben a beton hosszú távú hatásait az AS 3600 CL 3.1.8 szerinti méretezési kúszási tényező (φcc, alapértelmezetten 2,5 érték) figyelembevételével vesszük számításba, amely a beton szekáns rugalmassági modulusát (Ec) a következőképpen módosítja:
A teherlépcsők sorrendben, egymás után kerülnek kiszámításra: Előfeszítés - Állandó - Ideiglenes, minden lépcsőnél a megfelelő effektív rugalmassági modulust alkalmazva, ahogyan a Fig. 78 ábrán látható. A kúszási tényezőket a felhasználó adja meg az anyagtulajdonságokban, és azokat az AS 3600 CL 3.1.8.3 pontja szerint kell kiszámítani

Rövid távú hatások
A rövid távú ellenőrzések elvégzéséhez egy másik számítás történik, amelyben minden terhelés kiszámítása a tartós terhekre vonatkozó időfüggő tényező nélkül történik. A hosszú és rövid távú ellenőrzésekhez tartozó számításokat mindkettőt a Fig. 78 ábrázolja.
Vasalás
A nem feszített vasalás esetében egy tökéletesen rugalmas-plasztikus feszültség-alakváltozás diagramot vesznek figyelembe, definiált folyási ponttal, lásd az AS 3600 3.2. szakaszát. Ezen diagram definíciójához csak a vasalás alapvető tulajdonságainak ismerete szükséges – a szilárdság és a rugalmassági modulus.
A vasalás feszültség-alakváltozás diagramját a felhasználó is definiálhatja, de ebben az esetben nem lehetséges a húzási merevítő hatás feltételezése (nem lehetséges a repedéstágasság kiszámítása).

ahol:
Φs a vasalás szilárdságcsökkentő tényezője. Az alapértelmezett érték az AS 3600 2.2.3. táblázata szerint van beállítva.
fy a vasalás folyáshatára
Es a vasalás rugalmassági modulusa
A húzási merevítő hatás (Fig. 81) automatikusan figyelembe van véve a puszta betonvasrúd bemeneti feszültség-alakváltozás összefüggésének módosításával, annak érdekében, hogy megragadjuk a betonba ágyazott rudak átlagos merevségét (εm).



