Idea Statica
  • Acél
  • Beton
  • BIM
  • Árazás
  • Cég
  • Csomópont tervezés
  • Connection Library
  • Member alkalmazás
  • BIM munkafolyamatok acél projektekhez
  • Fal és részletek tervezése
  • Elemek tervezése
  • BIM munkafolyamatok beton projektekhez
  • Támogatott BIM kapcsolatok
  • Checkbot
  • Viewer
  • Checkbot
  • Tervek
  • Ingyenes közösségi eszköz
  • Nemzetközi vállalatok
  • Diákok és oktatók
  • Kapcsolat
  • Blog
  • Kutatások és fejlesztések
  • Engedélyezett viszonteladók
  • Acél
    Csomópont tervezésConnection LibraryMember alkalmazásBIM munkafolyamatok acél projektekhez
  • Beton
    Fal és részletek tervezéseElemek tervezéseBIM munkafolyamatok beton projektekhez
  • BIM
    Támogatott BIM kapcsolatokCheckbotViewerCheckbot
  • Árazás
    TervekIngyenes közösségi eszközNemzetközi vállalatokDiákok és oktatók
  • Cég
    KapcsolatBlogKutatások és fejlesztésekEngedélyezett viszonteladók
14 napos próbaidőszak
14 napos próbaidőszak

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Vállalat

  • Rólunk
  • Partnerségek
  • Karrier
  • Szabadalmaztatott technológia statikus mérnökök számára

Erőforrások

  • Ügyfélprojektek
  • Esettanulmányok
  • IDEA StatiCa Connection Library
  • Ellenőrző könyvek

Jogi

  • IDEA StatiCa VÉGFELHASZNÁLÓI LICENCSZERZŐDÉS
  • Globális adatvédelmi szabályzat
  • Szolgáltatási feltételek – IDEA StatiCa Viewer
  • Licencelés

Súgó

  • Kapcsolat
  • Árajánlat kérése
  • Viszonteladók
  • Letöltések
FacebookInstagramLinkedInYouTube

© IDEA StatiCa 2009-2026

Mérnökök, gyártók és tanácsadók által világszerte megbízott és használt megoldás.

Támogatási KözpontTudásbázis cikkek7.1 Anyagmodellek (AS 3600)
ConcreteReinforced concretePrestressed concreteKnowledge baseDetail 2D

7.1 Anyagmodellek (AS 3600)

Ez a cikk a következő nyelveken is elérhető
ENCZDEESFRITPTNLHUROKRPLTHTRVIZH
AI által angolból fordítva

Beton – Szilárdság

A CSFM-ben a szilárdsági számításokhoz alkalmazott betonmodell a parabola-plasztikus feszültség-alakváltozás diagramon alapul. A húzószilárdság elhanyagolt, ahogyan a klasszikus vasbeton tervezésben is.

Fig. 76The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 76\qquad The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis}}}Fig. 76The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis

A CSFM IDEA StatiCa Detail-ban történő implementációja nem vesz figyelembe explicit törési kritériumot az alakváltozások tekintetében a nyomott betonra (azaz a csúcsfeszültség elérése után egy plasztikus ágat vesz figyelembe εc0 maximális értékkel 5%-ban, míg az AS 3600 Cl. 8.3.1 pontja 0,3%-nál kisebb határalakváltozást feltételez). Ez az egyszerűsítés nem teszi lehetővé a nyomásban tönkremenő szerkezetek alakváltozási kapacitásának ellenőrzését. Azonban a szilárdság megfelelően előrejelezhető, ha a repedt beton tényezője (kc2, amelyet a (Fig. 77) definiál) mellett figyelembe vesszük a beton ridegségének növekedését szilárdságának emelkedésével, a ηfc\eta_{fc}ηfc​ csökkentő tényező segítségével, amelyet a fib Model Code 2010 a következőképpen határoz meg:

fc,lim′=α2⋅ϕs⋅β⋅ηfc⋅fc′f'_{c,lim}=\alpha_{2}\cdot\phi_{s}\cdot \beta \cdot \eta_{fc}\cdot f'_{c}fc,lim′​=α2​⋅ϕs​⋅β⋅ηfc​⋅fc′​

ηfc=(30fc′)13≤1{\eta _{fc}} = {\left( {\frac{{30}}{{{f'_{c}}}}} \right)^{\frac{1}{3}}} \le 1ηfc​=(fc′​30​)31​≤1

ahol:

α2 a beton nyomószilárdságának csökkentő tényezője, amelyet az AS 3600 Cl. 8.3.1 pontja definiál
Parabola-téglalap feszültség-alakváltozás diagram használatakor szükséges a maximális nyomófeszültséget ezzel a tényezővel csökkenteni. Ez átlagolja a feszültségeloszlást a nyomott zónában úgy, hogy az eredményül kapott nyomószilárdság kisebb vagy egyenlő legyen, mint a csökkenő plasztikus ágú feszültség-alakváltozás diagrammal számított nyomószilárdság. Hasonló megközelítést definiál a Téglalap alakú feszültségtömb a 8.1.3. fejezetben.

Φs a beton feszültségcsökkentő tényezője. Az alapértelmezett érték az AS 3600 2.2.3. táblázata szerint van beállítva.

β a keresztirányú repedések jelenléte miatti csökkentő tényező (a jelen szövegben kc2-ként is hivatkozva)

f'c a beton hengerszilárdsága (MPa-ban, a ηfc\eta_{fc}ηfc​ definíciójához).

Fig. 77The compression softening law.\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 77\qquad The compression softening law.}}}Fig. 77The compression softening law.

β egy csökkentő tényező, amely ugyanazokon az alapelveken alapul, mint a 2.2.3. fejezetben definiált effektív nyomószilárdsági tényező. Az e tényező meghatározásához felhasznált szakirodalom (az AS3600 szabvány kontextusában is) az AS3600:2018 Sup 1:2022 CL. C2.2.3 pontjában található.

Beton – Használhatóság

A használhatósági vizsgálat a szilárdsági analízishez használt konstitutív modellek bizonyos egyszerűsítéseit tartalmazza. A nyomott beton feszültség-alakváltozás görbéjének plasztikus ága el van hanyagolva, míg a rugalmas ág lineáris és végtelen. A nyomási lágyulási törvény nincs figyelembe véve. Ezek az egyszerűsítések javítják a numerikus stabilitást és a számítási sebességet, és nem csökkentik a megoldás általánosságát, amíg a használhatósági határállapotban az eredő anyagfeszültség-korlátok jól a folyáshatár alatt maradnak (az AS3600 által megkövetelt módon). Ezért a használhatósághoz alkalmazott egyszerűsített modellek csak akkor érvényesek, ha minden ellenőrzési követelmény teljesül.

Fig. 78Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 78\qquad Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.}}}Fig. 78Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.

Hosszú távú hatások

A használhatósági analízisben a beton hosszú távú hatásait az AS 3600 CL 3.1.8 szerinti méretezési kúszási tényező (φcc, alapértelmezetten 2,5 érték) figyelembevételével vesszük számításba, amely a beton szekáns rugalmassági modulusát (Ec)  a következőképpen módosítja:

Ec,eff=Ec1+φccE_{c,eff} = \frac{E_{c}}{1+\varphi_{cc}}Ec,eff​=1+φcc​Ec​​

A teherlépcsők sorrendben, egymás után kerülnek kiszámításra: Előfeszítés - Állandó - Ideiglenes, minden lépcsőnél a megfelelő effektív rugalmassági modulust alkalmazva, ahogyan a Fig. 78 ábrán látható. A kúszási tényezőket a felhasználó adja meg az anyagtulajdonságokban, és azokat az AS 3600 CL 3.1.8.3 pontja szerint kell kiszámítani

Fig. 79Definition of the design creep factor\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 79\qquad Definition of the design creep factor}}}Fig. 79Definition of the design creep factor

Rövid távú hatások

A rövid távú ellenőrzések elvégzéséhez egy másik számítás történik, amelyben minden terhelés kiszámítása a tartós terhekre vonatkozó időfüggő tényező nélkül történik. A hosszú és rövid távú ellenőrzésekhez tartozó számításokat mindkettőt a Fig. 78 ábrázolja.

Vasalás

A nem feszített vasalás esetében egy tökéletesen rugalmas-plasztikus feszültség-alakváltozás diagramot vesznek figyelembe, definiált folyási ponttal, lásd az AS 3600 3.2. szakaszát. Ezen diagram definíciójához csak a vasalás alapvető tulajdonságainak ismerete szükséges – a szilárdság és a rugalmassági modulus.

A vasalás feszültség-alakváltozás diagramját a felhasználó is definiálhatja, de ebben az esetben nem lehetséges a húzási merevítő hatás feltételezése (nem lehetséges a repedéstágasság kiszámítása). 

Fig. 80 Stress-strain diagram of reinforcement\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 80 \qquad Stress-strain diagram of reinforcement}}}Fig. 80 Stress-strain diagram of reinforcement

ahol:

Φs a vasalás szilárdságcsökkentő tényezője. Az alapértelmezett érték az AS 3600 2.2.3. táblázata szerint van beállítva.

fy a vasalás folyáshatára

Es a vasalás rugalmassági modulusa

A húzási merevítő hatás (Fig. 81)  automatikusan figyelembe van véve a puszta betonvasrúd bemeneti feszültség-alakváltozás összefüggésének módosításával, annak érdekében, hogy megragadjuk a betonba ágyazott rudak átlagos merevségét (εm).

Fig. 81Scheme of tension stiffening.\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 81\qquad Scheme of tension stiffening.}}}Fig. 81Scheme of tension stiffening.

Kapcsolódó cikkek

IDEA StatiCa Detail – Beton diszkontinuitási zónák (D-régiók) szerkezeti tervezése
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • Geometry
  • Load effects
  • Overall check
  • Material settings
  • Corbels/Brackets
  • CSFM
  • Cracks
  • Deflections
  • Diaphragms
  • Openings
  • SLS
  • Stress in reinforcement
  • TDA
  • Topology optimization
  • ULS
  • Detail 2D
  • +19
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • Geometry
  • Load effects
  • Overall check
  • Material settings
  • Corbels/Brackets
  • CSFM
  • Cracks
  • Deflections
  • Diaphragms
  • Openings
  • SLS
  • Stress in reinforcement
  • TDA
  • Topology optimization
  • ULS
  • Detail 2D

Theoretical background

IDEA StatiCa Detail – Beton diszkontinuitási zónák (D-régiók) szerkezeti tervezése

Tovább olvasom
IDEA StatiCa Detail vasalási sablon
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • Openings
  • Reinforcement
  • Detail 2D
  • +6
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • Openings
  • Reinforcement
  • Detail 2D

Knowledge base

IDEA StatiCa Detail vasalási sablon

Tovább olvasom
Szabványellenőrzés falak és mélygerendák esetén
  • Beton
  • Detail 2D
  • EN (Eurocode)
  • BIM link
  • SCIA Engineer
  • CSFM
  • +6
  • Beton
  • Detail 2D
  • EN (Eurocode)
  • BIM link
  • SCIA Engineer
  • CSFM

Webinárium

Szabványellenőrzés falak és mélygerendák esetén

Tovább olvasom