Idea Statica
  • Acél
  • Beton
  • BIM
  • Árazás
  • Cég
  • Csomópont tervezés
  • Connection Library
  • Member alkalmazás
  • BIM munkafolyamatok acél projektekhez
  • Fal és részletek tervezése
  • Elemek tervezése
  • BIM munkafolyamatok beton projektekhez
  • Támogatott BIM kapcsolatok
  • Checkbot
  • Viewer
  • Checkbot
  • Tervek
  • Ingyenes közösségi eszköz
  • Nemzetközi vállalatok
  • Diákok és oktatók
  • Kapcsolat
  • Blog
  • Kutatások és fejlesztések
  • Engedélyezett viszonteladók
  • Acél
    Csomópont tervezésConnection LibraryMember alkalmazásBIM munkafolyamatok acél projektekhez
  • Beton
    Fal és részletek tervezéseElemek tervezéseBIM munkafolyamatok beton projektekhez
  • BIM
    Támogatott BIM kapcsolatokCheckbotViewerCheckbot
  • Árazás
    TervekIngyenes közösségi eszközNemzetközi vállalatokDiákok és oktatók
  • Cég
    KapcsolatBlogKutatások és fejlesztésekEngedélyezett viszonteladók
14 napos próbaidőszak
14 napos próbaidőszak

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Vállalat

  • Rólunk
  • Partnerségek
  • Karrier
  • Szabadalmaztatott technológia statikus mérnökök számára

Erőforrások

  • Ügyfélprojektek
  • Esettanulmányok
  • IDEA StatiCa Connection Library
  • Ellenőrző könyvek

Jogi

  • IDEA StatiCa VÉGFELHASZNÁLÓI LICENCSZERZŐDÉS
  • Globális adatvédelmi szabályzat
  • Szolgáltatási feltételek – IDEA StatiCa Viewer
  • Licencelés

Súgó

  • Kapcsolat
  • Árajánlat kérése
  • Viszonteladók
  • Letöltések
FacebookInstagramLinkedInYouTube

© IDEA StatiCa 2009-2026

Mérnökök, gyártók és tanácsadók által világszerte megbízott és használt megoldás.

Támogatási KözpontTudásbázis cikkek6.1 Anyagmodellek (AASHTO)
6.1 Anyagmodellek (AASHTO)
ConcreteReinforced concretePrestressed concreteKnowledge baseDetail 2D

6.1 Anyagmodellek (AASHTO)

Ez a cikk a következő nyelveken is elérhető
ENCZDEESFRITPTNLHUROKRPLTHTRVIZH
AI által angolból fordítva

Beton – Szilárdság

A CSFM-ben a szilárdsági számításokhoz alkalmazott betonmodell az AASHTO LRFD szilárdsági méretezési feltevésein alapul, amelyek az egyensúlyra és az alakváltozási kompatibilitásra épülnek. Az AASHTO LRFD (2024) 5.6.2.1. cikkelyével összhangban a beton húzószilárdsága elhanyagolható.

Fig. 57The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 57\qquad The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis}}}Fig. 57The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis

A CSFM IDEA StatiCa Detail-ban történő implementációja nem vesz figyelembe explicit tönkremeneteli kritériumot a nyomott beton alakváltozásaira vonatkozóan (azaz a csúcsfeszültség elérése után egy plasztikus ágat vesz figyelembe εc0 legfeljebb 5%-os maximális értékkel, míg az AASHTO LRFD (2024) 5.6.2.1. cikkelye 0,3%-nál kisebb határalakváltozást feltételez). Ez az egyszerűsítés nem teszi lehetővé a nyomás hatására tönkremenő szerkezetek alakváltozási kapacitásának ellenőrzését. A szilárdság azonban megfelelően előrejelezhető, ha a repedezett beton tényezője (kc2, amelyet az (Fig. 57) ábrán definiáltunk) mellett figyelembe vesszük a beton szilárdságának növekedésével együtt járó ridegség növekedését is, a fib Model Code 2010-ben definiált ηfc\eta_{fc}ηfc​ csökkentő tényező segítségével, a következőképpen:

fc,lim′=α1⋅ϕc⋅kc⋅fc′f'_{c,lim}=\alpha_{1}\cdot\phi_{c}\cdot k_{c}\cdot f'_{c}fc,lim′​=α1​⋅ϕc​⋅kc​⋅fc′​

kc=ηfc⋅kc2k_{c}=\eta_{fc}\cdot k_{c2}kc​=ηfc​⋅kc2​

ηfc=(30fc′)13≤1{\eta _{fc}} = {\left( {\frac{{30}}{{{f'_{c}}}}} \right)^{\frac{1}{3}}} \le 1ηfc​=(fc′​30​)31​≤1

ahol:

α1 a beton nyomószilárdságának csökkentő tényezője, amelyet az AASHTO LRFD (2024) 5.6.2.2. cikkelye definiál. Parabola-téglalap alakú feszültség-alakváltozás diagram alkalmazása esetén szükséges a maximális nyomófeszültséget ezzel a tényezővel csökkenteni. Ez átlagolja a feszültségeloszlást a nyomott zónában úgy, hogy az eredményül kapott nyomószilárdság kisebb vagy egyenlő legyen a csökkenő plasztikus ágú feszültség-alakváltozás diagrammal számított nyomószilárdságnál.

Φc a beton ellenállási tényezője. Az alapértelmezett érték az AASHTO LRFD (2024) 5.5.4.2. cikkelye szerint van beállítva.

kc2 a keresztirányú repedések jelenléte miatti csökkentő tényező.

f'c a beton hengeres szilárdsága (MPa-ban, a ηfc\eta_{fc}ηfc​ definíciójához).

Fig. 58The compression softening law.\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 58\qquad The compression softening law.}}}Fig. 58The compression softening law.

kc2 egy csökkentő tényező, amely ugyanazokon a feltevéseken alapul, mint az AASHTO LRFD (2024) 5.8.2.5.3a cikkelyében és az 5.8.2.5.3a-1 táblázatban megadott beton hatékonysági tényező ν, azzal a különbséggel, hogy a CSFM-ben a nyomott fő irányra merőleges főhúzófeszültség jelenlétét minden végeselemre ellenőrzik (nem csak a Strut and Tie modell csomópontjaira).

Beton – Használhatóság

A használhatósági vizsgálat a szilárdsági vizsgálathoz használt konstitutív modellek bizonyos egyszerűsítéseit tartalmazza. A nyomott beton feszültség-alakváltozás görbéjének plasztikus ága elhanyagolt, míg a rugalmas ág lineáris és végtelen. A nyomási lágyulás törvényét nem vesszük figyelembe. Ezek az egyszerűsítések javítják a numerikus stabilitást és a számítási sebességet, és nem csökkentik a megoldás általánosságát, amíg a használhatósági határállapotban a materiális feszültségkorlátok jelentősen a folyáshatár alatt vannak. (összhangban az AASHTO LRFD használhatósági határállapot megközelítésével). Ezért a használhatósághoz alkalmazott egyszerűsített modellek csak akkor érvényesek, ha minden ellenőrzési követelmény teljesül.

Fig. 59Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 59\qquad Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.}}}Fig. 59Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.

Hosszú távú hatások

A hosszú távú konstitutív törvényt (a piros görbe a Fig. 59 ábrán) a repedéstágasság-számításhoz, a teljes lehajláshoz és a feszített szerkezeti elemek feszültségkorlátozásához használjuk, amikor a hosszú távú hatás van kiválasztva a felső menüsávban. Az IDEA StatiCa Detail alkalmazásban a hosszú távú hatások ellenőrzéséhez az effektív rugalmassági modulust alkalmazzák, az AASHTO LRFD (2024) C5.12.5.3.6-1 cikkelyében említettek szerint.

Eeff=Ec1+ψE_{eff} = \frac{E_{c}}{1+\psi}Eeff​=1+ψEc​​

ahol:
Ec a rugalmassági modulus, amelyet az AASHTO LRFD (2024) 5.4.2.4. cikkelye definiál
ψ a kúszási tényező, amelyet az AASHTO LRFD (2024) 5.4.2.3.2. cikkelye definiál

A kúszási tényezőket a felhasználó adja meg a materiális tulajdonságokban.

Rövid távú hatások

A rövid távú ellenőrzések elvégzéséhez egy másik számítást végzünk, amelyben minden terhelést a kúszási tényező nélkül számítunk ki. A hosszú és rövid távú ellenőrzésekhez tartozó számítások mindegyike a Fig. 59 ábrán látható.

Vasalás

A nem feszített vasalás esetében egy tökéletesen elasztoplasztikus feszültség-alakváltozás diagramot vesznek figyelembe, definiált folyási ponttal, lásd az AASHTO LRFD (2024) 5.4.3. cikkelyét. Ennek a diagramnak a definíciójához csak a vasalás alapvető tulajdonságait kell ismerni – a szilárdságot és a rugalmassági modulust.

A vasalás feszültség-alakváltozás diagramját a felhasználó is definiálhatja, de ebben az esetben nem lehet figyelembe venni a húzási merevítő hatást (nem lehet kiszámítani a repedéstágasságot). 

Fig. 60 Stress-strain diagram of reinforcement\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 60 \qquad Stress-strain diagram of reinforcement}}}Fig. 60 Stress-strain diagram of reinforcement

ahol:

Φs a vasalás ellenállási tényezője. Az alapértelmezett érték az AASHTO LRFD (2024) 5.5.4.2. cikkelye szerint van beállítva.

fy a vasalás folyáshatára

Es a vasalás rugalmassági modulusa

Határ alakváltozásként 10%-ot választottak, amelynél a számítás megáll. Ez az ASTM A955/A955M-20c 7. cikkelye alapján biztonságosnak tekinthető.

A húzási merevítő hatást (Fig. 61)  automatikusan figyelembe veszik a meztelen betonvasrúd bemeneti feszültség-alakváltozás összefüggésének módosításával, annak érdekében, hogy megragadják a betonba ágyazott rudak átlagos merevségét (εm).

Fig. 61Scheme of tension stiffening.\textsf{\textit{\footnotesize{Fig. 61\qquad Scheme of tension stiffening.}}}Fig. 61Scheme of tension stiffening.

Kapcsolódó cikkek

IDEA StatiCa Detail – Beton diszkontinuitási zónák (D-régiók) szerkezeti tervezése
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • Geometry
  • Load effects
  • Overall check
  • Material settings
  • Corbels/Brackets
  • CSFM
  • Cracks
  • Deflections
  • Diaphragms
  • Openings
  • SLS
  • Stress in reinforcement
  • TDA
  • Topology optimization
  • ULS
  • Detail 2D
  • +19
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • Geometry
  • Load effects
  • Overall check
  • Material settings
  • Corbels/Brackets
  • CSFM
  • Cracks
  • Deflections
  • Diaphragms
  • Openings
  • SLS
  • Stress in reinforcement
  • TDA
  • Topology optimization
  • ULS
  • Detail 2D

Theoretical background

IDEA StatiCa Detail – Beton diszkontinuitási zónák (D-régiók) szerkezeti tervezése

Tovább olvasom
IDEA StatiCa Detail vasalási sablon
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • Openings
  • Reinforcement
  • Detail 2D
  • +6
  • Beton
  • ACI (USA)
  • EN (Eurocode)
  • Openings
  • Reinforcement
  • Detail 2D

Knowledge base

IDEA StatiCa Detail vasalási sablon

Tovább olvasom
Szabványellenőrzés falak és mélygerendák esetén
  • Beton
  • Detail 2D
  • EN (Eurocode)
  • BIM link
  • SCIA Engineer
  • CSFM
  • +6
  • Beton
  • Detail 2D
  • EN (Eurocode)
  • BIM link
  • SCIA Engineer
  • CSFM

Webinárium

Szabványellenőrzés falak és mélygerendák esetén

Tovább olvasom