Connection designSteelKnowledge baseConnectionAnchoring

Horgonyok szabványellenőrzése (EN)

Ez a cikk a következő nyelveken is elérhető

AI által angolból fordítva

A következő horgonycsavar típusok állnak rendelkezésre:

Utólag beépített:
- $Egyenes$
Betonba öntött:
- $Alátétlemez - Kör alakú$
- $Alátétlemez - Téglalap alakú$
- $Fejes csap$
- $Kampó$
- $Vasalás$

Az acél ellenállások meghatározása az EN 1993-1-8, EN 1992-4 vagy EN 1992-1-1 szerint történik.

A beton ellenállások meghatározása az EN 1992-4 szerint történik.

Utólag beépített (egyenes) kötőelemek esetén a kihúzási tönkremenetel, a ragasztott horgonyok kombinált kihúzási és beton tönkremenetele, valamint a beton hasadásos tönkremenetele nem kerül ellenőrzésre, mivel a szükséges információk csak az adott horgony- és ragasztótípusra vonatkozóan állnak rendelkezésre a horgonygyártótól.

A Projektbeállításokban lehetőség van a húzásból és nyírásból eredő betonkúp-kiszakadás ellenőrzések aktiválására/deaktiválására. Ha a betonkúp-kiszakadás ellenőrzése nincs aktiválva, feltételezik, hogy a dedikált vasalás az erő felvételére van méretezve. Az erő nagyságát képletek adják meg. A felhasználó a Detail alkalmazásra mutató hivatkozást használhatja a vasbeton ellenőrzések elvégzéséhez.

Ezenkívül a beton repedezett vagy repedezetlen állapotúra állítható. A repedezetlen betonnak állandó nyomás alatt kell lennie, amely megakadályozza a zsugorodási repedések kialakulását. A repedezetlen beton ellenállásai magasabbak.

Tájékoztatásul:

Az Eurocode jelenlegi formájában nem ad egyértelmű és félreérthetetlen választ arra vonatkozóan, hogy a helyszínen öntött horgonyokat mikor kell az EN 1993-1-8 vagy az EN 1992-4 szerint méretezni. Hasznos iránymutatás a meghatározó tönkremeneteli mód. Ha a domináns tönkremeneteli mód az acél horgony húzási szakadása, az EN 1993-1-8-at kell alkalmazni. Ez jellemzően elegendő beágyazási hosszal rendelkező horgonyokra vonatkozik, mint például a horgonycsavarok. Ezzel szemben, ahol más tönkremeneteli módok az irányadók (pl. betonnal kapcsolatos tönkremenetel), az EN 1992-4-et kell alkalmazni. Ez elsősorban a kötőelemekre vonatkozik.

Az IDEA StatiCa-ban:

$A helyszínen öntött, alátétlemezes és kampós horgonyok az EN 1993-1-8 szerint kerülnek méretezésre.$
$Egyéb horgonytípusok az EN 1992-4 / EN 1992-1-1 szerint kerülnek méretezésre.$

Egyes országok nemzeti rendelkezések útján kezelik ezt a kétértelműséget (pl. Hollandia), összhangban az IDEA StatiCa-ban alkalmazott megközelítéssel. Ennek oka a szabványok kiadási dátumainak különbsége: EN 1993-1-8 (2005) vs. EN 1992-4 (2018).

Az Eurokódok új generációja egyértelműbb és jobban megmagyarázott megközelítést alkalmaz ebben a kérdésben.

Húzási acél ellenállás (EN 1993-1-8, 3.4. táblázat)

Alátétlemezes vagy kampós horgonyok az acél tervezési szabvány szerint kerülnek ellenőrzésre.

F_{t,Rd} = \frac{c \cdot k_2 \cdot f_{ub} \cdot A_s}{\gamma_{M2}}

ahol:

$c - a vágott menetű csavarok húzási ellenállásának csökkentése az EN 1993-1-8 - 3.6.1. (3) cikk szerint, a Projektbeállításokban szerkeszthető$
$k 2 = 0,9 - nem süllyesztett fejű horgonyok tényezője$
$f ub - horgonycsavar szakítószilárdsága$
$A s - horgonycsavar húzási feszültségi keresztmetszete$
$\gamma_{M2}=1.25$

Húzási acél ellenállás (EN 1992-4, 7.2.1.3. cikk)

Utólag beépített kötőelemek és fejes csapok az EN 1992-4 beton tervezési szabvány szerint kerülnek ellenőrzésre

N_{Rd,s} = \frac{N_{Rk,s}}{\gamma_{Ms}}

ahol:

$N Rk,s = c ∙ A s ∙ f uk - kötőelem karakterisztikus ellenállása acél tönkremenetel esetén$
$c - a vágott menetű csavarok húzási ellenállásának csökkentése az EN 1993-1-8 - 3.6.1. (3) cikk szerint, a Kódbeállításokban szerkeszthető$
$A s - horgonycsavar húzási feszültségi keresztmetszete$
$f uk - horgonycsavar karakterisztikus szakítószilárdsága$
$\gamma_{Ms}=1.2\cdot \frac{f_{uk}}{f_{yk}} \ge 1.4$
$f yk - horgonycsavar karakterisztikus folyáshatára$

Húzási acél ellenállás (EN 1992-1-1, 3.3.6. cikk)

\gamma_{M2}

F_{t,Rd} = A_s \cdot f_{ud}

ahol:

$A_s$
$f_{ud}=\frac{k \cdot f_{yk}}{\gamma_{M2}}$
$k$
$f_{yk}$
$\gamma_{M2}$

Horgony vagy horgonycsoport betonkúp-kiszakadási ellenállása (EN 1992-4, 7.2.1.4. cikk):

N_{Rd,c} = \frac{N_{Rk,c}}{\gamma_{Mc}}

ahol:

$N_{Rk,c}=N_{Rk,c}^0 \cdot \frac{A_{c,N}}{A_{c,N}^0} \cdot \psi_{s,N} \cdot \psi_{re,N} \cdot \psi_{ec,N} \cdot \psi_{M,N}$
$N_{Rk,c}^0 = k_1 \sqrt{f_{ck}} h_{ef}^{1.5}$
$k 1 - a beton állapotát és a horgony típusát figyelembe vevő tényező; betonba öntött fejes horgonyok esetén (alátétlemezekkel) k 1 = 8,9 repedezett betonra és k 1 = 12,7 repedezetlen betonra; utólag beépített kötőelemek esetén (egyenes horgonyok) k 1 = 7,7 repedezett betonra és k 1 = 11,0 repedezetlen betonra$
$f ck - beton karakterisztikus nyomószilárdsága (hengeren mérve)$
$h'_{ef} = \max \left \{ \frac{c_{max}}{c_{cr,N}} \cdot h_{ef}, \, \frac{s_{max}}{s_{cr,N}} \cdot h_{ef} \right \}$
$A c,N - tényleges vetített terület, amelyet a szomszédos kötőelemek átfedő betonkúpjai, valamint a betonelem szélei korlátoznak$
$A c,N 0 = s cr,N 2 - referencia vetített terület, azaz nagy tengelytávolsággal és peremtávolsággal elhelyezett egyedi horgony betonfelületi területe$
$\psi_{s,N}=0.7+0.3 \cdot \frac{c}{c_{cr,N}} \le 1$
$c - legkisebb peremtávolság$
$c cr,N = 1,5 ∙ h ef - karakterisztikus peremtávolság a horgony karakterisztikus ellenállásának húzóterhelés alatti betonkiszakadás esetén való biztosításához$
$\psi_{re,N}=0.5+\frac{h_{ef}}{200} \le 1$
$\psi_{ec,N}=\frac{1}{1+2 \cdot (e_N / s_{cr,N})} \le 1$
$e N - a húzott kötőelemek eredő húzóerejének excentricitása a húzott kötőelemek súlypontjához képest$
$s cr,N = 2 ∙ c cr,N - horgonyok karakterisztikus tengelytávolsága a horgonyok karakterisztikus ellenállásának biztosításához húzóterhelés alatti betonkúp-kiszakadás esetén$
$\psi_{M,N} = 2- \frac{z}{1.5 \cdot h_{ef}} \ge 1$
$z - a rögzítés belső karemelő karja$
$γ Mc = γ c ∙ γ inst - részleges biztonsági tényező (EN 1992-4, 4.1. táblázat)$
$γ c - részleges biztonsági tényező betonra (a Kódbeállításokban szerkeszthető)$
$γ inst - részleges biztonsági tényező, amely figyelembe veszi a horgonyrendszer beépítési biztonságát (a Kódbeállításokban szerkeszthető)$

A húzóterhelés által igénybe vett horgonycsoport közös betonkúpjának betonkiszakadási kúpfelülete, A c,N, piros szaggatott vonallal van jelölve.

Kihúzási ellenállás (EN 1992-4, 7.2.1.5. cikk)

A kihúzási ellenállás ellenőrzése alátétlemezes betonba öntött horgonyok és fejes csapok esetén az EN 1992-4, 7.2.1.5. cikk szerint történik:

N_{Rd,p}=\frac{N_{Rk,p}}{\gamma_{Mc}}

ahol:

$N Rk,p = k 2 ∙ A h ∙ f ck - karakterisztikus ellenállás kihúzási tönkremenetel esetén$
$k 2 - a beton állapotától függő együttható, k 2 = 7,5 repedezett betonra, k 2 = 10,5 repedezetlen betonra$
$A_h = \frac{\pi}{4} \left ( d_h^2 - d^2 \right )$
$d h \leq 6 t h + d - a kötőelem fejének átmérője$
$t h - a fejes kötőelem fejének vastagsága$
$d - a kötőelem szárának átmérője$
$f ck - beton karakterisztikus nyomószilárdsága (hengeren mérve)$
$γ Mc = γ c ∙ γ inst - részleges biztonsági tényező (EN 1992-4, 4.1. táblázat)$
$γ c - részleges biztonsági tényező betonra (a Kódbeállításokban szerkeszthető)$
$γ inst - részleges biztonsági tényező, amely figyelembe veszi a horgonyrendszer beépítési biztonságát (a Kódbeállításokban szerkeszthető)$

Kihúzási ellenállás (EN 1992-1-1, 8.4.4. cikk)

A kihúzási ellenállás ellenőrzése kampós betonba öntött horgonyok esetén az EN 1992-1-1, 8.4.4. cikk szerint történik. Sima rudak feltételezése esetén a szükséges lehorgonyzási hossz kétszerese a bordás vasalásénak (BS 8110-1, 3.26. táblázat).

N_{Rd,p}=A_a \cdot f_{ya} \cdot \frac{l_b}{l_{bd}}

ahol:

$A a - horgony húzási feszültségi keresztmetszete$
$f ya - horgony folyáshatára$
$l b - betonba ágyazott horgonyhossz$
$l_{bd} = \alpha_1 \cdot \alpha_2 \cdot \alpha_3 \cdot \alpha_4 \cdot \alpha_5 \cdot l_{b,rqd}$
$\alpha_1$ – a rudak alakjának hatását figyelembe vevő tényező megfelelő betonfedés feltételezésével
- $\alpha_1 = 0.7$
- $\alpha_1 = 1.0$
$c_d = \min \{a/2, c_1\}$
$a - horgonyok közötti szabad távolság$
$c 1 - szabad távolság a betonblokk széléhez$
$\phi$
$\alpha_2 = 1.0 - 0.15 \frac{c_d - \phi}{\phi}$
$\alpha_3 = 1.0$
$\alpha_4 = 1.0$
$\alpha_5=1.0$
$l_{b,rqd} = \frac{\phi}{4} \frac{f_{ya}}{f_{bd}}$
$f_{bd} = \frac{2.25 \cdot \eta_1 \cdot \eta_2 f_{ctd}}{2}$
$\eta_1=1.0$
$\eta_2=\min \{1.0, \frac{132-\phi}{100}$
$f_{ctd}=\frac{\alpha_{ct} \cdot f_{ctk,0.05}}{\gamma_c}$
$\alpha_{ct}=1.0$
$f_{ctk,0.05}$
$\gamma_c$

Több elrendezési szabály kerül alkalmazásra:

$A horgony folyáshatára nem haladhatja meg a 300 MPa értéket (EN 1993-1-8 - 6.2.6.12 (5))$
$l_{b,min}$

l_b \ge l_{b,min} = \max \{ 0.3 \cdot l_{b,rqd}, 10\cdot \phi , 100 \}

$A lehorgonyzási hossznak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az acél húzási tönkremeneteli mód legyen a meghatározó, elősegítve a képlékeny méretezést$

Kihúzási ellenállás (EN 1992-1-1, 8.4.4. cikk)

A kihúzási ellenállás ellenőrzése vasalás esetén az EN 1992-1-1, 8.4.4. cikk szerint történik.

N_{Rd,p}=A_a \cdot f_{ya} \cdot \frac{l_b}{l_{bd}}

ahol:

$A a - horgony húzási feszültségi keresztmetszete$
$f ya - horgony folyáshatára$
$l b - betonba ágyazott horgonyhossz$
$l_{bd} = \alpha_1 \cdot \alpha_2 \cdot \alpha_3 \cdot \alpha_4 \cdot \alpha_5 \cdot l_{b,rqd}$
$\alpha_1$ – a rudak alakjának hatását figyelembe vevő tényező megfelelő betonfedés feltételezésével
- $\alpha_1 = 0.7$
- $\alpha_1 = 1.0$
$c_d = \min \{a/2, c_1\}$
$a - horgonyok közötti szabad távolság$
$c 1 - szabad távolság a betonblokk széléhez$
$\phi$
$\alpha_2 = 1.0 - 0.15 \frac{c_d - \phi}{\phi}$
$\alpha_3 = 1.0$
$\alpha_4 = 1.0$
$\alpha_5=1.0$
$l_{b,rqd} = \frac{\phi}{4} \frac{f_{ya}}{f_{bd}}$
$f_{bd} = 2.25 \cdot \eta_1 \cdot \eta_2 f_{ctd}$
$\eta_1=1.0$
$\eta_2=\min \{1.0, \frac{132-\phi}{100}$
$f_{ctd}=\frac{\alpha_{ct} \cdot f_{ctk,0.05}}{\gamma_c}$
$\alpha_{ct}=1.0$
$f_{ctk,0.05}$
$\gamma_c$

Több elrendezési szabály kerül alkalmazásra:

$l_{b,min}$

l_b \ge l_{b,min} = \max \{ 0.3 \cdot l_{b,rqd}, 10\cdot \phi , 100 \}

$A lehorgonyzási hossznak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az acél húzási tönkremeneteli mód legyen a meghatározó, elősegítve a képlékeny méretezést$

Egyéb horgonytípusok kihúzási ellenállása nem kerül ellenőrzésre, és azt a gyártónak kell garantálnia.

Beton kifúvódási ellenállás (EN 1992-4, 7.2.1.8. cikk)

A kifúvódási tönkremenetel ellenőrzése alátétlemezes betonba öntött horgonyok és fejes csapok esetén c \leq 0,5 h ef peremtávolság esetén az EN 1992-4, 7.2.1.8. cikk szerint történik. A horgonyok csoportként kezelendők, ha a perem közelében lévő tengelytávolságuk s \leq 4 c 1 . Az alámetszett horgonyok ugyanígy ellenőrizhetők, de az A h értéke ismeretlen a szoftverben. Az alámetszett horgonyok kifúvódási tönkremenetele meghatározható a megfelelő méretű alátétlemez kiválasztásával.

N_{Rd,cb} = \frac{N_{Rk,cb}}{\gamma_{Mc}}

ahol:

$N_{Rk,cb} = N_{Rk,cb}^0 \cdot \frac{A_{c,Nb}}{A_{c,Nb}^0} \cdot \psi_{s,Nb} \cdot \psi_{g,Nb} \cdot \psi_{ec,Nb}$
$N_{Rk,cb}^0 = k_5 \cdot c_1 \cdot \sqrt{A_h} \cdot \sqrt{f_{ck}}$
$A c,Nb - tényleges vetített terület, amelyet a szomszédos kötőelemek átfedő betonkiszakadási testei, valamint a betonelem széleinek közelsége vagy az elem vastagsága korlátoznak$
$A c,Nb 0 = (4 c 1) 2 - egyedi kötőelem referencia vetített területe c 1 peremtávolság esetén$
$\psi_{s,Nb} = 0.7+0.3 \frac{c_2}{2 c_1} \le 1$
$\psi_{g,Nb} = \sqrt{n} + (1-\sqrt{n}) \frac{s_2}{4c_1} \ge 1$
$\psi_{ec,Nb} = \frac{1}{1+2 e_N / s_{cr,Nb}} \le 1$
$k 5 - a beton állapotához kapcsolódó paraméter; repedezett betonra k 5 = 8,7, repedezetlen betonra k 5 = 12,2$
$c 1 - a kötőelem peremtávolsága az 1. irányban a legközelebbi él felé$
$c 2 - a kötőelem peremtávolsága az 1. irányra merőlegesen, amely a legkisebb peremtávolság egy több peremtávolsággal rendelkező keskeny elemben$
$A_h = \frac{\pi}{4} \left ( d_h^2 - d^2 \right )$
$d - horgony névleges átmérője$
$d h - kör alakú alátétlemez átmérője$
$a wp - négyzet alakú alátétlemez oldalmérete$
$f ck - beton karakterisztikus nyomószilárdsága (hengeren mérve)$
$n - a betonelem széljével párhuzamos sorban lévő kötőelemek száma$
$s 2 - kötőelemek tengelytávolsága egy csoportban az 1. irányra merőlegesen$
$s cr,Nb = 4 c 1 - az a tengelytávolság, amely szükséges ahhoz, hogy egy kötőelem kifejlessze karakterisztikus húzási ellenállását kifúvódási tönkremenetel ellen$

Horgony nyírási acél ellenállása (EN 1993-1-8 – 6.2.2. cikk)

Az alátétlemezes betonba öntött horgonyok és kampós horgonyok nyírási acél ellenállása az EN 1993-1-8 - 6.2.2 (7) szerint kerül meghatározásra, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy habarcságyazásos kiemelkedésről van-e szó. A súrlódás hozzáadása a gyakorlatban problematikus, ezért nem kerül figyelembevételre. Az Eurocode számítás alapja a Stevin Laboratory modellje, amelyet ebben a cikkben mutattak be. A furatok szabványosak legyenek, ne túlméretes, és a habarcs szilárdsága és vastagsága a 6.2.5 (7) cikk szerint legyen.

F_{vb,Rd} = \min \{F_{1vb,Rd}, F_{2vb,Rd} \}

ahol:

$F_{1vb,Rd} = \frac{\alpha_v \cdot f_{ub} \cdot A}{\gamma_{M2}}$ – horgony nyírási ellenállása a 3.4. táblázat szerint
- $α v = 0,6 a 4.6, 5.6, 8.8 osztályokra és 0,5 a 4.8, 5.8, 6.8, 10.9 osztályokra$
- $f ub - a csavar szakítószilárdsága$
- A – a csavar húzási feszültségi keresztmetszete
  - $A = A ha a nyírási sík a meneten kívül esik; A a horgony bruttó keresztmetszeti területe$
  - $A = A s ha a nyírási sík a meneten halad át; A s a csavar húzási feszültségi keresztmetszete$
- $γ M2 - biztonsági tényező (EN 1993-1-8 - 2.1. táblázat; a Projektbeállításokban szerkeszthető)$
$F_{2vb,Rd} = \frac{\alpha_b \cdot f_{ub} \cdot A_s}{\gamma_{M2}}$ – horgony nyírási ellenállása a (6.2) képlet szerint
- $\alpha_b = 0.44 - 0.0003 f_{yb}$
- $\le f_{yb} \le$
- $f ub - horgony szakítószilárdsága$
- $A s - húzási feszültségi keresztmetszet$

F_{2vb,Rd}

Horgony nyírási acél ellenállása (EN 1992-4 – 7.2.2.3. cikk)

Az utólag beépített kötőelemek és betonba öntött fejes csapok nyírási acél ellenállása az EN 1992-4 - 7.2.2.3. cikk szerint kerül ellenőrzésre. A súrlódás nem kerül figyelembevételre. A karemelővel és karemelő nélküli nyírás a talplemez gyártási műveleti beállításaitól függően kerül figyelembevételre.

V_{Rd,s} = \frac{V_{Rk,s}}{\gamma_{Ms}}

Közvetlen kiemelkedés esetén karemelő nélküli nyírás feltételezendő (EN 1992-4 - 7.2.2.3.1. cikk):

V Rk,s = k 6 ∙ A s ∙ f uk - egyedi kötőelem karakterisztikus ellenállása acél tönkremenetel esetén; vagy olyan kötőelemeknél, amelyeknél h ef / d nom < 5 arány és a beton nyomószilárdsági osztálya < C20/25, a karakterisztikus ellenállást V Rk,s 0,8-as tényezővel kell megszorozni.

Habarcságyazásos kiemelkedés esetén karemelővel való nyírás feltételezendő (EN 1992-4 - 7.2.2.3.2. cikk):

V_{Rk,s}= \frac{\alpha_M \cdot M_{Rk,s}}{l_a}

ahol:

$k 6 = 0,6 olyan horgonyokra, amelyeknél fuk \leq 500 MPa; k 6 = 0,5 egyéb esetekben$
$A s - horgony nyírási keresztmetszete; ha a meneten áthaladó nyírási sík van kiválasztva, a menetek által csökkentett terület kerül alkalmazásra; egyéb esetben a teljes szárkeresztmetszet kerül alkalmazásra$
$f uk - horgonycsavar szakítószilárdsága$
$α M = 2 - teljes befogás feltételezendő (EN 1992-4 - 6.2.2.3. cikk)$
$M_{Rk,s} = M_{Rk,s}^0 \left ( 1 - \frac{N_{Ed}}{N_{Rd,s}} \right )$
$M Rk,s 0 = 1,2 W el f ub - a horgony karakterisztikus hajlítási ellenállása (ETAG 001, C melléklet - (5.5b) képlet)$
$W_{el} = \frac{\pi d^3}{32}$
$d - horgonycsavar átmérője; ha a meneten áthaladó nyírási sík van kiválasztva, a menetek által csökkentett átmérő kerül alkalmazásra; egyéb esetben a névleges átmérő, d nom, kerül alkalmazásra$
$N Ed - a horgonyban lévő húzóerő$
$N Rd,s - a horgony húzási ellenállása$
$l a = 0,5 d nom + t mortar + 0,5 t bp - karemelő$
$t mortar - habarcs (injektálóanyag) vastagsága$
$t bp - a talplemez vastagsága$
$γ Ms = 1,0 ∙ f uk / f yk \geq 1,25 ha f uk \leq 800 MPa és f yk / f uk \leq 0,8; γ Ms = 1,5 egyéb esetekben - részleges biztonsági tényező acél tönkremenetelre (EN 1992-4 - 4.1. táblázat)$

Horgony nyírási acél ellenállása (EN 1992-1-1 – 3.3.6. cikk)

\gamma_{M2}

F_{t,Rd} = \frac{A_s \cdot f_{ud}}{\sqrt{3}}

ahol:

$A_s$
$f_{ud}=\frac{k \cdot f_{yk}}{\gamma_{M2}}$
$k$
$f_{yk}$
$\gamma_{M2}$

Beton feszítő erős tönkremenetel (EN 1992-4 – 7.2.2.4. cikk):

V_{Rd,cp}= \frac{V_{Rk,cp}}{\gamma_{Mc}}

ahol:

$V Rk,cp = k 8 ∙ N Rk,c - beton feszítő erős tönkremenetel karakterisztikus ellenállása$
$k 8 = 1 ha h ef < 60 mm; k 8 = 2 ha h ef \geq 60 mm (ETAG 001, C melléklet - 5.2.3.3. cikk)$
$N Rk,c - egy kötőelem, kötőelemcsoport és egy kötőelemcsoport húzott kötőelemeinek karakterisztikus ellenállása betonkúp-kiszakadás esetén; minden horgony húzottnak feltételezendő$
$γ Mc = γ c - részleges biztonsági tényező (EN 1992-4 - 4.1. táblázat, γ inst = 1,0 nyírási terhelés esetén)$
$γ c - részleges biztonsági tényező betonra (a Kódbeállításokban szerkeszthető)$

Beton peremkiszakadási tönkremenetel (EN 1992-4 – 7.2.2.5. cikk):

A beton peremkiszakadási tönkremenetel rideg tönkremenetel, és a lehető legrosszabb eset kerül ellenőrzésre, azaz csak a perem közelében elhelyezett horgonyok adják át a teljes talplemezre ható nyírási terhelést. Ha a horgonyok téglalap alakú elrendezésben vannak, a vizsgált perem melletti horgonysor adja át a nyírási terhelést. Ha a horgonyok szabálytalan elrendezésűek, a vizsgált peremhez legközelebb lévő két horgony adja át a nyírási terhelést. A nyírási terhelés irányában két perem kerül vizsgálatra, és a legrosszabb eset jelenik meg az eredményekben.

Vizsgált peremek a nyírási erő eredőjének irányától függően

V_{Rd,c} = \frac{V_{Rk,c}}{\gamma_{Mc}}

ahol:

$V_{Rk,c}= V_{Rk,c}^0 \cdot \frac{A_{c,V}}{A_{c,V}^0} \cdot \psi_{s,V} \cdot \psi_{h,V} \cdot \psi_{ec,V} \cdot \psi_{\alpha,V} \cdot \psi_{re,V}$
$V_{Rk,c}^0 = k_9 \cdot d_{nom}^\alpha \cdot l_f^\beta \cdot f_{ck}^{0.5} \cdot c_1^{1.5}$
$k 9 - a beton állapotát figyelembe vevő tényező; k 9 = 1,7 repedezett betonra, k 9 = 2,4 repedezetlen betonra$
$\alpha = 0.1 \left ( \frac{l_f}{c_1} \right ) ^{0.5}$
$\beta = 0.1 \left ( \frac{d_{nom}}{c_1} \right ) ^{0.2}$
$l f = min (h ef, 12 d nom) ha d nom \leq 24 mm; l f = min [h ef, max (8 d nom, 300 mm)] ha d nom > 24 mm - a horgony hatékony hossza nyírásban$
$h ef - a horgony beágyazási mélysége a betonban$
$c'_1=\max \left \{ \frac{c_{2,max}}{1.5}, \, \frac{h}{1.5}, \, \frac{s_{2,max}}{3} \right \}$
$c 2 - kisebb távolság a c 1 távolságra merőleges betonperemhez$
$d nom - horgony névleges átmérője$
$A c,V 0 = 4,5 c 12 - egyedi horgony betonkúpjának területe az oldalső betonfelületen, amelyet nem befolyásolnak a peremek$
$A c,V - a rögzítés betonkúpjának tényleges területe az oldalsó betonfelületen$
$\psi_{s,V} = 0.7+0.3 \frac{c_2}{1.5 c_1} \le 1.0$
$\psi_{h,V} = \left ( \frac{1.5 c_1}{h} \right ) ^ {0.5} \ge 1.0$
$\psi_{ec,V} = \frac{1}{1+2 e_V / (3c_1)} \le 1$
$\psi_{\alpha,V} = \sqrt{\frac{1}{(\cos \alpha_V)^2 + (0.5 \sin \alpha_V)^2}} \ge 1$
$ψ re,V = 1,0 - tényező, amely figyelembe veszi a repedezett betonban alkalmazott vasalás típusának hatását$
$h - betonblokk magassága$
$γ Mc = γ c - részleges biztonsági tényező (EN 1992-4 - 4.1. táblázat, γ inst = 1,0 nyírási terhelés esetén)$
$γ c - részleges biztonsági tényező betonra (a Kódbeállításokban szerkeszthető)$

Húzás és nyírás kölcsönhatása acélban (EN 1993-1-8 – 3.4. táblázat)

A húzás és nyírás kölcsönhatásának ellenőrzése alátétlemezes vagy kampós betonba öntött horgonyok esetén nem szükséges, mivel az implicit módon benne van a horgony nyírási ellenőrzésében.

Magyarázat a holland Steel support oldalán:

A normál csavarok ellenőrzéséhez az EN 1993-1-8 3.4. táblázata tartalmaz egy képletet a normálerő és a nyírási erő kölcsönhatására. Ez a képlet azonban csak a normál (acél-acél) kapcsolatban lévő csavarokra vonatkozik, és nem az oszloptalplemez-kapcsolatban lévő horgonyokra. A horgony nyírási ellenállásának ellenőrzésekor a csavarban lévő, a folyáshatárnak megfelelő húzóerőt már figyelembe vették; lásd az EN 1993-1-8 6.2.2 (7) cikkének 6.2. képletét. A horgonyban ténylegesen fellépő húzófeszültség ezért nem releváns. Ez a számítási módszer a TU Delft-en végzett vizsgálatokon alapul. Az Eurokódból származó számítási szabályok azonosak a TGB sorozat számítási szabályaival. A számítási szabály magyarázata az NEN 6772-ben szerepel, de az EN 1993-1-8-ban nem. Az oszloptalplemez-kapcsolatoknál ezért elegendő csak a húzásra és nyírásra vonatkozó külön ellenőrzéseket elvégezni.

Húzás és nyírás kölcsönhatása acélban (EN 1992-4 – 7.3. táblázat)

Az utólag beépített kötőelemek, betonba öntött fejes csapok és vasalás húzás és nyírás kölcsönhatása acél és beton tönkremeneteli módokra külön-külön kerül meghatározásra a 7.3. táblázat szerint. Az acélban való kölcsönhatás a (7.54) képlet szerint kerül ellenőrzésre. Az acélban való kölcsönhatás minden horgonyra külön-külön kerül ellenőrzésre.

\left ( \frac{N_{Ed}}{N_{Rd,s}} \right )^2 + \left ( \frac{V_{Ed}}{V_{Rd,s}} \right )^2 \le 1.0

Húzás és nyírás kölcsönhatása betonban

A betonban való kölcsönhatás a (7.55) képlet szerint kerül ellenőrzésre.

\left ( \frac{N_{Ed}}{N_{Rd,i}} \right )^{1.5} + \left ( \frac{V_{Ed}}{V_{Rd,i}} \right )^{1.5} \le 1.0

N_{Ed} / N_{Rd,i}

Horgonyok kiemelkedéssel: Hézag

A Hézag típusú kiemelkedéssel rendelkező horgony nyírási erővel, hajlítónyomatékkal és nyomó- vagy húzóerővel terhelt rúdelemként kerül méretezésre. Ezek a belső erők a végeselem-modellből kerülnek meghatározásra. A horgony mindkét oldalon befogott, az egyik oldal a betonszint alatt 0,5\times d -vel, a másik oldal a lemez vastagságának közepén van. A kihajlási hossz konzervatívan a rúdelem hosszának kétszereseként kerül feltételezésre. Képlékeny keresztmetszeti modulus kerül alkalmazásra. A rúdelem az EN 1993-1-1 szerint kerül méretezésre. A nyírási erő csökkentheti az acél folyáshatárát a 6.2.8. cikk szerint, de a talplemez alatti anya elhelyezéséhez szükséges minimális horgonyhossz biztosítja, hogy a horgony hajlításban tönkremegy, mielőtt a nyírási erő eléri a nyírási ellenállás felét. A csökkentés ezért nem szükséges. A hajlítónyomaték és a nyomó- vagy húzószilárdság kölcsönhatása a 6.2.1. cikk szerint kerül értékelésre.

Nyírási ellenállás (EN 1993-1-1, 6.2.6. cikk):

V_{pl,Rd} = \frac{A_V f_y / \sqrt{3}}{\gamma_{M2}}

ahol:

$A V = 0,844 A s - nyírási keresztmetszet$
$A s - menetek által csökkentett csavarkeresztmetszet$
$f y - csavar folyáshatára$
$γ M2 - részleges biztonsági tényező$

Húzási ellenállás (EN 1993-1-8 – 3.6.1. cikk):

F_{t,Rd}=\frac{c k_2 f_{ub} A_s}{\gamma_{M2}} \ge F_t

ahol:

$c - a vágott menetű csavarok húzási ellenállásának csökkentése az EN 1993-1-8 - 3.6.1. (3) cikk szerint, a Kódbeállításokban szerkeszthető$
$k 2 = 0,9 - tényező az EN 1993-1-8 3.4. táblázatából$
$f ub - horgonycsavar szakítószilárdsága$
$A s - horgonycsavar húzási feszültségi keresztmetszete$
$γ M2 - biztonsági tényező (EN 1993-1-8 - 2.1. táblázat; a Kódbeállításokban szerkeszthető)$

Nyomási ellenállás (EN 1993-1-1, 6.3. cikk):

F_{c,Rd} = \frac{\chi A_s f_y}{\gamma_{M2}}

ahol:

$\chi = \frac{1}{\Phi + \sqrt{\Phi^2 - \bar\lambda^2}} \le 1$
$\Phi = 0.5 \left [1+ \alpha (\bar\lambda - 0.2) + \bar\lambda^2 \right ]$
$α = 0,49 - tökéletlenségi tényező a c kihajlási görbéhez (teljes körhöz tartozó)$
$\bar\lambda = \sqrt{\frac{A_s f_y}{N_{cr}}}$
$N_{cr} = \frac{\pi^2 E I}{L_{cr}^2}$
$I = \frac{\pi d_s^4}{64}$
$L cr = 2 l - kihajlási hossz; biztonságos oldalon feltételezendő, hogy a csavar a betonban befogott és a talplemezen szabadon elfordulhat$
$l - a csavarelem hossza, amely egyenlő a talplemez vastagságának felével + hézag + a csavar átmérőjének felével; biztonságos oldalon feltételezendő, hogy az alátét és az anya nincs a betonfelülethez szorítva (ETAG 001 - C melléklet - 4.2.2.4. cikk)$

Hajlítási ellenállás (EN 1993-1-1, 6.2.5. cikk):

M_{pl,Rd} = \frac{W_{pl} f_y}{\gamma_{M2}}

$W_{pl}= \frac{d_s^3}{6}$
$f y - csavar folyáshatára$
$γ M2 - részleges biztonsági tényező$

Horgony acél kihasználtsága (EN 1993-1-1, 6.2.1. cikk)

\frac{N_{Ed}}{N_{Rd}} + \frac{M_{Ed}}{M_{Rd}} \le 1

ahol:

$N Ed - húzási (pozitív) vagy nyomási (negatív előjelű) méretezési erő$
$N Rd - húzási (pozitív, F t,Rd) vagy nyomási (negatív előjelű, F c,Rd) méretezési ellenállás$
$M Ed - méretezési hajlítónyomaték$
$M Rd = M pl,Rd - méretezési hajlítási ellenállás$

Elrendezési szabályok

A horgonyok elrendezési szabályainak ellenőrzése akkor kerül elvégzésre, ha a Kódbeállításokban ez a lehetőség ki van választva. Csak a horgonyok közötti minimális tengelytávolság (tengelytől tengelyig mérve) kerül ellenőrzésre. A minimális tengelytávolság horgonytípusonként eltérő, és az Európai Műszaki Termékspecifikációban van megadva. A felhasználók a Kódbeállításokban módosíthatják a határértéket a horgonycsavar átmérőjének többszöreseként.

Az acéllemezekhez való peremtávolságok a csavarokra vonatkozó szabályokat követik, azaz az EN 1993-1-8 3.3. táblázatában e = 1,2 ajánlott. A felhasználó ezt az értéket a Kódbeállításokban módosíthatja.

Próbálja ki még ma az IDEA StatiCa legújabb verzióját

Kapjon 14 napos teljes hozzáférést, teljesen ingyen.

Próbálja ki az IDEA StatiCa-t ingyen

Csavarok és előfeszített csavarok szabványellenőrzése (EN)

Acél
Connection
CBFEM
Bolts
EN (Eurocode)

Knowledge base

Csavarok és előfeszített csavarok szabványellenőrzése (EN)

Tovább olvasom

Acél
Connection
Anchoring
CBFEM
Concrete block
Steel-to-concrete
EN (Eurocode)

Knowledge base

Betonblokkok szabványellenőrzése (EN)

Tovább olvasom

Horgonyok szabványellenőrzése (EN)

Húzási acél ellenállás (EN 1993-1-8, 3.4. táblázat)

Húzási acél ellenállás (EN 1992-4, 7.2.1.3. cikk)

Húzási acél ellenállás (EN 1992-1-1, 3.3.6. cikk)

Horgony vagy horgonycsoport betonkúp-kiszakadási ellenállása (EN 1992-4, 7.2.1.4. cikk):

Kihúzási ellenállás (EN 1992-4, 7.2.1.5. cikk)

Kihúzási ellenállás (EN 1992-1-1, 8.4.4. cikk)

Kihúzási ellenállás (EN 1992-1-1, 8.4.4. cikk)

Beton kifúvódási ellenállás (EN 1992-4, 7.2.1.8. cikk)

Horgony nyírási acél ellenállása (EN 1993-1-8 – 6.2.2. cikk)

Horgony nyírási acél ellenállása (EN 1992-4 – 7.2.2.3. cikk)

Horgony nyírási acél ellenállása (EN 1992-1-1 – 3.3.6. cikk)

Beton feszítő erős tönkremenetel (EN 1992-4 – 7.2.2.4. cikk):

Beton peremkiszakadási tönkremenetel (EN 1992-4 – 7.2.2.5. cikk):

Húzás és nyírás kölcsönhatása acélban (EN 1993-1-8 – 3.4. táblázat)

Húzás és nyírás kölcsönhatása acélban (EN 1992-4 – 7.3. táblázat)

Húzás és nyírás kölcsönhatása betonban

Horgonyok kiemelkedéssel: Hézag

Nyírási ellenállás (EN 1993-1-1, 6.2.6. cikk):

Húzási ellenállás (EN 1993-1-8 – 3.6.1. cikk):

Nyomási ellenállás (EN 1993-1-1, 6.3. cikk):

Hajlítási ellenállás (EN 1993-1-1, 6.2.5. cikk):

Horgony acél kihasználtsága (EN 1993-1-1, 6.2.1. cikk)

Elrendezési szabályok

Próbálja ki még ma az IDEA StatiCa legújabb verzióját

Kapcsolódó cikkek

Csavarok és előfeszített csavarok szabványellenőrzése (EN)

Betonblokkok szabványellenőrzése (EN)