Terhelés
A terhelési eseteket ugyanúgy lehet definiálni, mint a 2D vasbeton elemek esetében. Ez azt jelenti, hogy minden terhelési esethez hozzárendelhető egy Állandó vagy egy Változó teherfajta. Az Állandó terhelési esetek kerülnek elsőként a modellre, és sikeres számítás után a Változó terhelési esetek kerülnek alkalmazásra.
Teherimpulzusok típusai
Minden terhelési esethez összesen 4 típusú teherimpulzus adható hozzá.
A felületi terhek definíciója azonos a felületi megtámasztás definíciójával. Ez azt jelenti, hogy két módon lehet megadni: Teljes felület és Törtvonal. Felületi terhek esetén természetesen a teher intenzitása a három általános irányban kerül megadásra.
A Group of forces (Erőcsoport) egy olyan teherentitás, amely lehetővé teszi az erők megadását három irányban a modell bármely pontján, egy táblázat segítségével. Hivatkozható a talplemezre vagy a betontömb felületére. A táblázatos beviteli mezőnél itt is lehetőség van a táblázatkezelő programból történő másolás-beillesztésre.
Az önsúlyt minden modellben figyelembe kell venni. Például a hajlítónyomatékkal terhelt betonalapok így nem borulnak fel olyan könnyen.
Pontszerű terhek közvetlenül a talplemezre terhelhetők, hat belső erővel: Fx, Fy, Fz, Mx, My és Mz, általános helyzetben.
Talplemez használata esetén, ha ezt az erőt közvetlenül egy valósághű, alakváltozásra képes talplemezre alkalmazzuk, az nem valósághű feszültségeloszláshoz vezethet a lemezen, a horgonyokon és a betonban. Ezért célszerűbb a második lehetőséget - a csonkot - használni.
A csonk (Stub)
A csonkot az oszlop talplemez feletti rövid szakasza képviseli, amelyet héjelem-szerkezetként modelleznek, és fizikailag pontos interfészként viselkedik a belső erők és a lemez között. Egy szabványos szelvényadatbázis kerül felhasználásra.
A 6 komponensű belső erőkészlet (erők és nyomatékok) egy egyetlen ponton kerül alkalmazásra, a csonk alsó síkján - azaz az oszlop lábánál.
A kényszerfeltételek továbbítják az erőket a csonk felső síkjára, ahonnan azok természetes módon eloszlanak a csonkon keresztül a talplemezbe, a horgonyokba és a betonba.
Ez a megközelítés megőrzi az oszlop és a lemez közötti valósághű merevségi kölcsönhatást, és feleslegessé teszi bármilyen manuális eloszlás vagy mesterséges feltételezés alkalmazását.
A csonk (stub) a IDEA StatiCa 25.1 verziójában jelent meg.
Kombinációk
Mivel az IDEA StatiCa Detail alkalmazásban végzett elemzés nemlineáris, úgynevezett nemlineáris kombinációkat alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy az egyes terhelési eseteket nem külön-külön számítjuk ki, és az eredményeket utólag nem összegezzük. Ellenkezőleg, az azonos teherfajtájú terhelési esetek a számítás előtt kerülnek összeadásra, természetesen a kombinációkban meghatározott megfelelő tényezőkkel, majd az egyes kombinációk kerülnek kiszámításra. Ezért legalább egy kombináció megléte előfeltétele a számítás elindításának.
Csak ULS-re vonatkozó kombinációk definiálhatók.
